Natura 2000 källedalsbäcken
The Natura network in Finland covers around five million hectares. Three quarters of the area is land and one quarter is water. The total number of sites is 1,, 87 of which are in Åland. The EU Member States propose sites for inclusion in the Natura network. A kijelölés alapjául szolgáló természeti értékek magyarországi helyzete. A Natura területek kihirdetése utáni feladatok.
Mi a Natura 2000?
Hazánk csatlakozásával az EU eddigi területén található 6 biogeográfiai régió kiegészül a pannon régióval, amely legnagyobb részt Magyarország területén található. A pannon biogeográfiai régióban számos olyan faj és élőhely típus található, amely a 15 tagú unió területén nem fordul elő. A csak hazánk területén előforduló élőhely típusok és fajok ún. Ilyen a pannon régióra jellemző élőhelyek a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a pannon löszgyepek és homoki gyepek, a fás élőhelyek közül a pannon gyertyános tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok.
Az élővilágvédelmi irányelv mellékletén szereplő, kiemelt jelentőségű bennszülött fajaink például a magyar kökörcsin, a pilisi len, a magyarföldi husáng, a magyar vakcsiga és a rákosi vipera. A közösségi jelentőségű élőhely típusok közül 46, növényfajok közül 36, madarak közül 91, egyéb állatfajok közül fordul elő Magyarországon számottevő állományban, melyek hazai állományai kapcsán területeket kellett kijelölnünk.
A területek kijelölése szempontjából figyelembe veendő fajok nagy részét a hazai természetvédelem már a korábbiakban is megkülönböztetetten kezelte, és a védett természeti területek kijelölésénél azok előfordulási helyei fontos szerepet játszottak a Magyarország által javasolt fajok többsége ide tartozott.
Apie „Natura 2000”
Ugyanakkor az irányelvek mellékletein szerepel jó néhány olyan faj is, melyek Nyugat-Európában megritkultak, de Magyarországon még erős állományuk létezik, és a korábbi védetté nyilvánítások során nem szolgáltak a kijelölés szempontjául ilyen a szarvasbogár, a remetebogár, mocsári teknős, a tövisszúró gébics, az örvös légykapó, kisfészkű aszat, pannon gyertyános-tölgyes stb. A fogyatkozó nyugat-európai állományok megerősítésében éppen a még nem veszélyeztetett kelet-európai törzsállományok még hatékonyabb védelmük révén kiemelt szerepet játszhatnak, így az Európai Unió általános természetvédelmi célkitűzéseinek akkor felelünk meg, ha e nálunk még nem veszélyeztetett fajok területi-élőhelyi védelmére is az eddigieknél jobban odafigyelünk.
A Natura hálózat kijelölése. A Natura területek kijelölését megelőző adatgyűjtés. A hazai területek kijelölését számos, elsősorban PHARE program keretében végzett adatgyűjtés segítette. A CORINE Biotóp projekt keretében terület természetvédelmi adatait tartalmazó adatbázis készült, amelynek az élőhelyvédelmi irányelv szempontjából való elemzését is elvégezték. A programban részt vevő szakértők javaslatot tettek a Natura hálózatba kijelölendő területekre is.
A PHARE programok mellett a Természetvédelmi Hivatal irányításával ben indult Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program is számos adatot szolgáltatott a Natura területek kijelöléséhez, mivel a projektek kialakításánál és a monitorozandó komponensek kiválasztásánál prioritást kapott az EU természetvédelmi irányelveinek mellékletein felsorolt élőhelyek és fajok vizsgálata. A Natura területek kijelölésének folyamata és szempontrendszere.
A Natura hálózat területeit, vagyis a különleges madárvédelmi területeket és a különleges természet-megőrzési területeket a tagállamok jelölik ki. A területek kijelölésénél kizárólag szakmai szempontok vehetők figyelembe, gazdasági-társadalmi megfontolások nem játszhatnak szerepet. A madárvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges madárvédelmi területeket kijelölése a tagállamok saját hatásköre. A Bizottság csak akkor tesz észrevételt, ha a kijelölés hiányos.
A kijelölésnél figyelembe kell venni a vonuló madarak élőhelyeit, különös tekintettel a vonulás során igénybe vett pihenőhelyeket, kiváltképp a Ramsari Egyezmény alapján kijelölt nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket. A különleges természet-megőrzési területek esetében a tagország csak javaslatot tesz a területekre. A Bizottság szakértők bevonásával az ún.
A Bizottságnak lehetősége van a területek listájának módosítására. Amennyiben úgy látja például, hogy egy vagy több faj és élőhelytípus országos állományának lefedettsége nem megfelelő, a tagországot az adott faj vagy élőhelytípus tekintetében újabb területek kijelölésére kötelezi. A területkijelölés és értékelés szempontjait az élőhelyvédelmi irányelv III. A területeknek minden, hazánkban előforduló élőhely típus és faj esetében az országos állomány elegendően nagy hányadát le kell fednie, hogy biztosítsák a kedvező természetvédelmi helyzet fennmaradását az unió és a biogeográfiai régió szintjén egyaránt.
A területjavaslatokat a korábban említett adatgyűjtés eredményeinek figyelembe vételével — az adott faj vagy élőhely típus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, élőhely igénye szerint — a 10 nemzetipark-igazgatóság munkatársai dolgozták ki az irányelvek mellékletein szereplő, hazánkban előforduló 46 élőhelytípus, 36 növény-, állatfaj, valamint 91 madárfaj elterjedése és állománya alapján.
A nemzetipark-igazgatóságok a konkrét területekre vonatkozó javaslatokat felterjesztették a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala számára. A területek listáját több hónapos, szakértők bevonásával történt egyeztetés követte, amelynek eredményeképp a javasolt lista véglegessé vált. A területjavaslatok értékelésében a Természetvédelmi Hivatal munkatársai mellett részt vett a Natura Tanácsadó Testület is.
A listát és az adatlapokat Magyarország EU csatlakozásakor, ben küldték ki Brüsszelbe. A javasolt területekről részletes dokumentációt kell eljuttatni az Európai Bizottság számára. Az adatlapok tartalmazzák a területek általános kód, megnevezés, területnagyság hektárban, koordináták, NUTS régió és ökológiai adatait a területen előforduló közösségi jelentőségű fajok és élőhely típusok állományadatait és egyéb a területen jelentős fajok listáját , a kijelölés alapjául szolgáló fajok területen található állományának értékelését, a terület rövid jellemzését minőség, megőrzöttség, veszélyeztető tényezők, kezelő szerv.
A hazai területek kijelölése az irányelvben előírt kritériumok messzemenő figyelembe vételével történt. Figyelembe véve hazánk egyedülálló természeti adottságait és a természeti értékeknek a legtöbb nyugat-európai országénál jobb megőrzöttségét, a hazai területkijelölés nagysága valamivel az EU átlag fölötti. Az EU természetvédelemért felelős bizottsági részlege KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről, valamint az Állami Természetvédelem Natura területekre SCI-kre, azaz jóváhagyott Natura területekre vonatkozó természetvédelmi prioritásainak megjelentetésével technikailag az SCI területek SAC Special Area of Conservation területekké, azaz különleges természetmegőrzési területekké váltak.
Hazai jogszabályi háttér. A tervezet mellékletei tartalmazzák a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek listáját. A kijelölt területek helyrajzi számos listáját, annak nagy mérete és az esetleges majdani szakmai célú változások egyszerűsítése miatt, külön miniszteri rendeletben adták ki. A tagállamok által kijelölt Natura területek ellenőrzése az Európai Bizottság által A különleges madárvédelmi területeket a tagállamok hirdetik ki.
A megfelelő lefedettséget abban az esetben vizsgálja a Bizottság, ha panasz érkezik egy tagállamra a hiányos teljesítés kapcsán.